top of page

A cserkészet története New Yorkban

2.jpg

A Kezdete

1951 októberét írjuk. Vasvári Zoltán, azaz „Zolibá”, egy idegenbe szakadt magyar katonatiszt New York-i lakásán összehívja az általa ismert magyar családok néhány fiát, hogy megkezdje a magyar cserkészmunkát. Már annak az évnek nyarán elmegy az egyik magyar egyházhoz, hogy megkísérelje az oda tartozó magyar gyermekek verbuválását. Itt azonban azt mondják neki, hogy nincs gyerek. Sőt még azt a kérdést is neki szegzik, hogy minek ide magyar cserkészet? A gyermekek úgyis rövid időn beolvadnak, legyenek hát inkább amerikai cserkészek!

 

A Csapat Fejlődése

A „Turul őrs” rohamos fejlődésnek indul. Az őrs első nyilvános szereplése az 1951. október 6-i megemlékezés az aradi vértanúkról, amelyet egy nem magyar fenntartású, bronx-i református egyház nem magyar nemzetiségű lelkésze méltat. Az akkori nemzeti emigráció mostoha körülményeit jellemzi, hogy a „turulok” összejöveteleit eleinte a cserkészetben járatos Zolibáék lakásán, majd több mint egy éven keresztül ugyanannak a raktárháznak legfelső emeletén, egy külön helyiségben tartják, a nyugati oldal 240 West 60. utcájában.

 

Az első kirándulást 1952 tavaszán sikerül megszervezni egy New Jersey-i nyaralóhelyre, melyet Bugaci Pusztának neveznek. Ugyanezen év karácsonyán az őrs a szülők és érdeklődők előtt betlehemes játékot ad elő, ami igen nagy sikert arat. Ugyanekkor van az első fogadalomtétel is. A karácsonyi ünnepségek ezután már hosszú évekig hagyományossá válnak az őrs, majd később a csapat, illetőleg a csapatok életében, miután 1960 szeptemberében leánycsapat is alakul. 

 

1953-ban létrejön egy szülőkből álló Fenntartó Testület, mely a csapat fenntartását vállalja. Ugyanebben az évben az őrs három vezetőjelöltet küld a központi vezetőképző táborba, ahonnét egy segédtiszt és két őrsvezető sikerrel tér haza. A Turul őrs ketté oszlik, belőle raj alakul, s rövid időn belül teljes jogú csapat, amely a [Külföldi] Magyar Cserkészszövetség Intéző Bizottságától ugyanezen év végén mint 7. számú „Erős Gusztáv”[1] cserkészcsapat néven kapja meg igazolását. Az első csapatösszejövetelt 1954. január 24-én tartják, amitől kezdve számítják a csapat megalakulását. 

 

A fiatal csapathoz csatlakozik Mauksch Péter, aki még Magyarországon volt cserkész az 1948-as betiltás előtt. Mivel Péter az otthoni, budai Verbőczy gimnázium (ma Petőfi Gimnázium) csapatának, a 7. sz Erős Gusztáv cserkészcsapatnak volt tagja, kérvényezésére a [Külföldi][2] Magyar Cserkészszövetség Intéző Bizottsága megadja mind a 7-es számot, mind a régi nevet. Itt hozzá kell fűzni, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretén belül ma ez az egyetlen csapat, amely egy volt hazai csapatnak számát és nevét átmentette a mába.

 

További kiterjeszkedés és sikerélmények

A cserkésznevelés legfontosabb és legjellemzőbb mozgalmi eseménye a nyári tábor. Örömmel nézhetjük végig a krónikákat: a nyolcvanas évek végéig alig van év, amikor a csapat nem ment volna táborozni akár önállóan, akár más csapatokkal, sőt néha más nemzetek táborozásán is részt vett küldöttségben. Az első önálló csapattábort 1954-ben sikerül megtartani, ahol a furulyázás valóságos szenvedéllyé válik. Ennek eredményeként később furulyacsoport, majd regőscsoport is alakul. 1954-től kezdve a csapat és a belőle később kivált leánycsapat vezetői és rovercserkészei (mai néven vándorcserkészei és a 14 éven felüliek), kirándulások és portyázások során többször megmásszák a New York állambeli Catskill és Adirondack hegységek legmagasabb csúcsait. Az évek során több kerékpár-, sí- és vízi portyát is rendeznek. Ezeken a leányok is rendszeresen részt vesznek. Még nemzetközi sikerekről is be tudunk számolni. A csapatot az a megtiszteltetés éri, hogy az 1955-ös és 1957-es világdzsemborira több vezetőt és cserkészt küldhet, előbb Kanadába, majd Angliába.

 

Az összejövetelek biztosítására csapataink 1967 folyamán cserkészszobát kapnak a Magyar Házban. Azelőtt több helyen volt cserkészotthon, illetve gyülekezőhely. Így 1955-ben az alapító parancsnok, Vasvári Zoltán és más lelkes magyarok által létesített Szent Imre Amerikai Magyar Ifjúsági Egyesület adott helyet a 350 East 81 utcai helyiségben.

 

A 7-esek 1960-ban jelentetik meg először csapatújságukat, a Kopjafá-t, az ugyanazon évben tartott jubileumi tábor emlékére, amely a magyar cserkészet 50 éves fennállását ünnepelte. Ezen a jubileumi táboron a két New York-i csapat nyerte el a legtöbb díjat, az akkori évek munkájának eredményeként. A lap hat éven át jelenik meg, majd a 80-as évek elején néhány szám után ismét megszűnik. A leánycsapat 1980-1985-ig szintén kiad csapatlapot Cserkészőr címen, majd 1997 körül a Légy Résen! jelenik meg rövid időre.

 

A csapatok hosszú történetében elkönyvelhető a New York-i körzet, az USA-i kerület és a Központ rendezvényein való részvétel is. Körzetileg mindkét csapat többek között részt vett a körzeti atlétikai versenyeken – ami mellesleg még a csapatalakulás előtti időben (1953) az egyik helyi cserkészvezető kezdeményezése volt – továbbá versmondóversenyeken, nyári táborokon, kiscserkész tanyázásokon, a kerületi őrsi akadályversenyekre, számos első helyezést elérve. Részt vettek az összes jubileumi táboron, vezetőképző táborokon, ahol számos őrsvezetőt, kiscserkészvezetőt, segédtisztet és cserkésztisztet képeztek ki. A kiképzőkeretből sem hiányoztak a csapatok vezetői.

 

Kiscserkészet

Az első kiscserkész őrs 1955-ben alakul a Venezuelából ideköltözött Kristó Nagy Katalin kezdeményezésére, de később megszűnik, majd újra kivirágzik. A leánycsapat megalakulása után programjaikat rendszerint együtt tartják a fiúkéval, hiszen ebben a fiatal korban a cserkésznevelés próbái kisfiúk és kislányok számára majdnem azonosak.

 

A Leány Csapat

1960-ban a leányrajból megalakul a 46. sz. Kanizsay Dorottya leánycserkészcsapat, amelynek a 7-esek keretében már 1954-től működik őrse, ill. raja. Első parancsnokként dr. Egyed Jánosné Dani Erzsébet (Pötyi néni) kap megbízást, akit rövidesen Kalapos Ferencné Nagy Ágnes követ. A csapat hivatalosan 1963-ig működik, utána feloszlik, majd 1966-ban újraalakul Bánffy Kata néven, a Brazíliából áttelepült Jánszky Katinka vezetésével; ezután ideiglenesen Dömötör Éva veszi át a vezetést. A csapatot 1969-ben az Argentínából érkezett N. Kesserű Judit veszi át. Ekkor a csapat óriási fejlődésnek indul. A parancsnokságban Koréh Ilona, Merényi Rita, Harkay Éva (Kovássy Péterné), Harkay Ágnes, Kurtz Dorottya, Aknay Diana (Klúg Zoltánné), Dara Zsuzsa (Sándor Béláné), Kőműves Tünde (Sándor Péterné) váltják egymást. A 90-es években a két csapat létszámcsökkenés miatt gyakorlatilag egyesül, de megtartja nevét és számát. A csapatparancsnok 1999-től ifj. Baráth Károly, majd édesanyja, id. Baráth Károlyné Erdőssy Judit lesz. Ezt követően Weisz Ferenc, majd Pándi Árpád, és jelenleg Jankura Krisztina látja el a parancsnoki tisztséget.

 

Magyarságnevelés

Az, hogy cserkészeink magyar nyelven, magyar közösségben, saját kortársaik között lehetnek szervezett foglalkozásokon, megmagyarázza nem csak ennek a ténynek a jelentőségét, hanem a cserkésznevelés lényegét is. Magyar kultúránk megismerése és annak fejlesztése a kezdetekkor két személy nevéhez fűződik. Az egyik a már említett Mauksch Péter, a másik Andreánszky Károly, akinek oroszlánrész jutott nem csak a népdalkultusz fejlesztésében, hanem mind a tárgyi, mind a szellemi néprajzunk megismertetésében is. Ez adta a csapatnak az első tíz évben a népi értékek tanulását, a cserkészmunka kiegészítéseként. 1958-ban néptánccsoport is alakul, noha nem a cserkészet keretében, de vele karöltve, főleg a csapat vezetőiből. A tánccsoport megalakítása részben Molnár Ferencné Loskai Mária nevéhez fűződik, aki még a magyarországi Állami Népi Együttes megszervezőjének, Rábai Miklós regőscserkész-vezetőnek volt a tanítványa. Azóta több tánccsoportban is működtek és működnek cserkészeink.

 

A hatvanas években megrendezik az első szavalóversenyt, melynek megszervezését később több évig a hétvégi magyar iskola veszi át. 1963 szeptemberében helyi cserkészvezetők hétvégi magyar iskolát indítanak, az órákat a Szent István r.k. Egyházközség iskolájának tantermeiben tartva. Az első kb. 15 évben ők adták a tanári kar nagy részét, és több igazgatót is. Az utóbbi 15-20 évben a tanári kar majdnem egytől-egyig Magyarországon képzett tanítókból áll. Dömötör Éva Lipták Mártával karöltve tankönyvet is írt. Ez az intézmény a mai napig is működik, New York-i Arany János [Hétvégi] Magyar Iskola néven.

 

1963-tól kezdve 1998-ig a csapatok a Központtal karöltve megszakítottan szerveztek New York-ban magyarságismereti tanfolyamot, amely a segédtiszti és cserkésztiszti képesítésre készülőket magyar kiegészítő érettségi-vizsga letételére készíti elő magyar történelemből, földrajzból és néprajzból, valamint irodalomból. Szintén 1963-ban Zolibától átveszi a csapat parancsnokságot ifj. Fischer Viktor, a csapatban fogadalmat tett és felnőtt cserkész. Azután következnek ebben a beosztásban Mauksch Péter, Fernbach Sándor, Beke Imre, Szekeres Szabolcs, Farkas Attila, id. Mersich Imre, Harkay Péter, Skinta István g.k. szerzetes, majd ismét Harkay Péter, Sándor Béla, Klúg Zoltán, majd ismét Sándor Béla, ifj. Baráth Károly, Weisz Ferenc, Pándi Árpád, és jelenleg Jankura Krisztina. Itt megjegyzendő, hogy csapatparancsnoki megbízást a Szövetség Intéző Bizottsága ad.

 

Még 1958-ban a csapat a New York-i körzet többi csapataival együtt előadja Nyírő József Julia Szép Leány című ballada feldolgozását. Az évek során a csapatok, közösen vagy külön-külön, több más színielőadást, tábortüzi estet, népi bemutatót tart; pl. 1993-ban a Sallai Szép Kata balladát adták elő drámai feldolgozásban.

Magyarságszolgálat

A csapatok magyarságszolgálata főleg az 1956-os szabadságharc után az új menekültek beilleszkedése ügyében kifejtett messzemenő segítség nyújtásával kezdődik. Csak egy példát kiragadva: az 1956 novemberében rendezett Melbourne-i Olimpiai Játékokról a magyar csapat egy része nem tért haza, hanem külföldön telepedett le. A New York-ba érkezőknek főleg a 7-es csapat vezetői adták a tolmácsszolgálatot.

 

A csapat az első időkben szeretetcsomagokat küld az európai menekülttáborokban vesztegelők részére. Mindkét csapat többször is szerepel évente a legkülönbözőbb helyeken mind amerikaiak mind magyarok előtt; néha népi bemutatókkal, néha ruhanemű gyűjtésével vagy egyéb szolgálatokkal. A leánycsapat pl. 1972-ben az erdélyi árvízkárosultak javára szervezett rendezvényen népi táncokat adott elő. A New York-i magyar bálok, de főleg a központi cserkészbál első éveiben a munka hatalmas részét vállalják a két csapat vezetői.

 

Számos alkalommal szerepelnek a csapatok nemzeti ünnepeinken, március 15-én és október 23-án, és kivonulnak a New York-i Kossuth szobor megkoszorúzására is. A környékbeli magyar társadalom részére egyetlen és túlnyomó részben cserkészvezetők által szervezett nyilvános rendezvény az 1998-ban a Kossuth szobornál tartott Március 15-i ünnepély – az 1848-as szabadságharc 150. évfordulóján – volt.

 

Ahogy felnőttek a csapatok tagjai, többen bekapcsolódtak a magyar közéletbe. Magyar szervezetek megalakításában és azok vezetésében, számos szervezetnek, egyesületnek, egyháznak különböző beosztásaiban vállaltak és vállalnak feladatokat, sok esetben vezetői szerepet is. A New York-i Magyar Ház igazgatóságában több éven keresztül a csapatokban felnőtt cserkészvezetők viselnek tisztséget.

 

A kivándorlási hullámok – kikből tevődik össze a két csapat?

Az évek során, a magyar kivándorlók egyes érkező hullámai, akárcsak más egyesületekben, úgy a cserkészetben is tükrözik a változásokat. Az 50-es években az úgynevezett „DP”-k, majd az 56-os szabadságharc alatt és után menekültek, az 1968 után egészen a rendszerváltásig főként az erdélyiek gyermekei alkotják a csapatok gerincét. Az utóbbi 20-25 évben pedig mind az anyaországból és az elcsatolt területekről egyaránt érkeztek kivándorlók, sokan ideiglenes itt-tartózkodással és letelepedéssel. Több vegyesházasságból született gyermek is tagja a csapatoknak, ám mindmáig legalapvetőbb követelmény a csapatokba való felvételnél a jelöltek magyar nyelvtudása. A nyelvtanítás nyilván a szülők feladata, és az ő munkájuk könnyítésére alakult meg a hétvégi magyar iskola.

 

Munkánk Jellentősége

A helyi két csapat kettő azok közül, melyek jelenleg a közel 70 igazolt és alakuló csapatból az Egyesült Államokon kívül ma Nyugat-Európa nyolc és Dél-Amerika három országában, valamint Kanadában és Ausztráliában is virágoznak a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretei között, több mint 2500 taggal. Ha hozzátesszük a magyarországi és az elcsatolt területek magyar cserkészeinek létszámát, akkor a cserkészközösség igen jelentős létszámot mutat.

 

A cserkészet mindig is minőségi munkára törekedett, hogy jellemes, hasznos polgárokat neveljen nem csak a befogadó ország részére, hanem az egyetemes magyarságnak is. Sorolhatnánk a különböző szervezetekben és egyéb téren alkotókat, akik mind cserkészek voltak. A két csapat―a New Jersey-i Központ közelségében lévén―az évek során számos vezetőt adott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség főbb beosztásaiba. Volt köztük több New York körzeti parancsnok és kerületi parancsnok is, intéző bizottsági tag, sőt a szövetségben 20 évig az elnöki tisztséget viselő dr. Némethy György is egykor 7-es cserkészvezető volt. Többen társelnöki és tiszteletbeli elnökként is kaptak kinevezést.

 

Számos esetben a cserkészeten keresztül tanulják meg a fiatalok a szolgálatkészséget, az együttműködést és a kötelességteljesítést, a hazafiságot, mások megbecsülését és megértését, a családi hagyományok megőrzését, a vallásosságot, az összmagyarság képletében való gondolkodást.

 

 

A Cserkészetre Mindinkább Szükség Van

Hisszük, hogy munkánkra mindinkább szükség van: cserkészeinket nem csak hasznos gyakorlati ismeretekre képezzük ki, hanem jellemüket is építjük. A mai világban fontos, hogy megismerjük egymást, baráti kapcsolatokat építsünk ki, mert a mindennapi szürkeségben könnyen elveszthet emberségünk. A körülöttünk tapasztalt egymással szembeni nemtörődömség, a kábítószerek hatása és a vele járó anyagiasság és önzés, a képernyőn látott durvaságok és embertelenség érzéketlenné teszik a tömeget tiszta emberi kapcsolatok megteremtésére. Cserkészfogadalmunk kötelez rá, hogy harcoljunk a felsorolt emberi gyengeségek ellen. Ahogyan Teleki Pál egykori magyar államférfi és főcserkész megállapította: „Szükséges, hogy mindnyájan segítsük és irányítsuk a társadalmat a békés együttélésre, annak keresésére, ami összekapcsol, és nem annak keresésére vagy felhánytorgatására, ami szétválaszt.”

Fischer Viktor

2014. december

[1] Erős Gusztáv a magyar cserkészet megalakulása idején a mozgalom alapítói közé tartozik. 1917-ben az orosz fronton elesett.

[2] A Magyar Cserkészszövetség a nevét, miután a rendszerváltás megtörtént, Külföldi Magyar Cserkészszövetségre változtatta, mivel Magyarországon ismét működhetett a cserkészet.

bottom of page